2024. November 20. Jolán

Közélet

Egypárti támogatott lett az Alkotmánybíróság új elnöke

MTI | 2014. December 02. 14:05:27 | Utolsó frissítés: 10 éve

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

 

Lenkovics Barnabás február 25-én léphet új hivatalába, a jelenlegi elnök, Paczolay Péter mandátuma előtte egy nappal, február 24-én jár le. Várható volt, hogy nem fogják meghosszabbítani Paczolay megbízatását, mint ahogy már az is napok óta sejteni lehetett, hogy kit szeretne a Fidesz-KDNP az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki székében látni.

 

Lenkovics Barnabás, az Ab következő elnöke a Parlamentben

MTI Fotó: Illyés Tibor

A parlamenti pártok közül a Fidesz-KDNP-n kívül senki sem támogatta a döntést, az ellenzéki képviselők vagy nem szavaztak egyáltalán, vagy pedig a nemre voksoltak. Az ellenzék korábban és a megválasztás követően is egyértelműen kinyilvánította véleményét Lenkovics kinevezése kapcsán. A 132 igen mellett az LMP frakciójának hat nemével zárult a voksolás. (Bár titkos volt, a sajtónyilatkozatokból világosan kiderül, hogy ki mire szavazott.)

LMP:

Az LMP-frakció tagjai az alkotmánybírónak a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos nézete miatt szavaztak a nemre. Ezt Schiffer András, a párt társelnöke mondta hétfőn, az Ab-elnök személyéről zajló titkos szavazás alatt tartott sajtótájékoztatóján.

Schiffer András emlékeztetett Lenkovics Barnabás korábbi nyilatkozataira, amelyek szerint számára a hatalmai ágak elválasztása nem azt jelenti, hogy azoknak egymást akadályozniuk kellene. Lenkovics Barnabás a hatalmi ágak együttműködési kötelezettségét is hangsúlyozta – tette hozzá.
Szerinte jelenleg olyan szerepfelfogására lenne szükség, amely “körmére néz a magáról megfeledkező kormányhatalomnak és a parlamenti többségnek”.

DK:

“Lenkovics Barnabás korábban kiváló jogász volt, aki az utóbbi években sajnálatos és érthetetlen okból sokat tett a jogállamot lebontó Orbán-kormányok hatalmának bebetonozásáért” – indokolta a párt döntését hétfői közleményében a DK elnökségének tajga.

Együtt:

Az Együtt – A Korszakváltók Pártja semmilyen körülmények között nem tudja támogatni az Alkotmánybíróság élére jelölt Lenkovics Barnabás megválasztását, ezért a párthoz tartozó független képviselők ellene fognak szavazni – jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.
A jelölt olyan alapvető kérdésekben, mint például a tulajdonhoz vagy a sajtószabadsághoz való jog olyan véleményt képviselt, amelyek az Együtt szerint nem férnek össze a jogállam elveivel – tette hozzá.

MSZP:

Az MSZP bojkottálta az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztásáról szóló parlamenti szavazást. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke hétfőn tartott  sajtótájékoztatóján a következőképpen értékelte az új elnököt:

Az ellenzéki politikus közölte, nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás “elcsalását” lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást. Bárándy Gergely szerint az Ab jelenlegi tagjai közül még mindig lenne olyan, aki méltó lenne az elnöki poszt betöltésére, akár a baloldal, akár a jobboldal támogatásával választották meg korábban, hogy “messzebb ne menjünk, például a jelenlegi elnök, Paczolay Péter”.

Jobbik:

A Jobbik képviselői a szavazólapot sem vették fel Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnökké választása során, mert nem kívánták legitimálni a Fidesz által kialakított alkotmánybírósági rendszert – közölte Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján.
A politikus az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztását követően elmondta: egyebek között azt kifogásolják, hogy a kormánypártok nem konzultálnak az ellenzékkel az új alkotmánybírók jelöléséről. Emlékeztetett: a képviselők legalább 25 százaléka kérhet normakontrollt.

Fidesz:

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Lenkovics Barnabás egy olyan nagy tekintélyű jogász, akivel szemben nehéz ellenérveket felhozni, mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény és szakmai élet kihívásainak megfelel. Rogán Antal újságírók előtt azt is mondta, felelőtlennek tartja az ellenzéki frakciók magatartását, amelyek közül több is bojkottálta a hétfői voksolást.

A megválasztott elnök nyilatkozata

Az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az elnöki posztot, ezt nyilatkozta Lenkovics Barnabás az eskütételét követően. Kitért arra is: örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, “a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve” most is számolt ezzel.

A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.

 

Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.  2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök javasolta ombudsmannak, ezt megelőzően az oktatásnak és a tudománynak élt. Az alapjogvédelmi, alkotmányvédelmi funkciót megszerette, beletanult, s talán ennek is köszönhető, hogy nyolcadik éve alkotmánybíró – nyilatkozta hétfőn, kifejtve: mindez arra kötelezte, hogy vállalja a jelöltséget az elnöki posztra.
Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazáson, a szükséges kétharmados többséghez elegendő 132 igen szavazattal választotta meg az Ab következő elnökévé Kövér László házelnök javaslatára.