2019. április 21. Konrád

Közélet

Csak az a hátrányos helyzetű, akit a Gyermekjóléti Szolgálat ellát?

2015. május 29. 13:55:15 | Utolsó frissítés: 4 éve

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátása kapcsán vitázott hosszan a bajai képviselő-testület 2015. május 28-i ülésén. A felszólalások központi kérdése az volt, hogy nőtt avagy stagnál a hátrányos helyzetű fiatalkorúak és gyerekek száma a városban.

 

Az intézményi beszámoló értékelésekor először Teket Melinda (Sikeres Bajáért) kért szót. A képviselő kiemelte a gyermekvédelmi felelősök hiányát, a státusz megszűnése szerinte országos probléma.

 

 

Teket Melinda a mikrofonnal, mellette Hajdú Miklós; mögötte dr. Révfy Zoltán és Csomor Csaba. A kép legszélén Kovács Csaba képviselő. 

 

 

Erről a jelentésben is szó esik: „...továbbra is problémaként merült fel, hogy az iskolákban megszűntek – a korábban létező – gyermekvédelmi felelős státuszok. Ennek következtében … a köznevelési intézményekben kevesebb kapacitás jut a problémák feltárására, megelőzésére”. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai az iskolákból hiányolják a szociális munkásokat is.

 

Teket Melinda érdeklődött a krízishelyzetbe jutott családok átmenenti otthonának biztosítátásáról is. Erre a felvetésére dr. Papp Zoltán jegyző úgy reagált, hogy a kötelező feladat ellátása nemcsak saját intézménnyel, hanem társulási formában vagy ellátási szerződés megkötésével is teljesülhet. Jelen állás szerint a városnak van egy ellátási szerződése e feladat ellátására. „A város lehetőségei egyelőre ennyit engednek meg. A családok átmeneti otthonához az ingatlan és maga az intézmény létrehozása is olyan jelentős forrásigénnyel járna, amit az önkormányzat saját erőből nem tud megvalósítani...” - tette hozzá a jegyző.

 

2014-ben huszonhét bajai családnál került gyermek a szakellátásba

 

Boussoussou Ágota intézményvezető beszámolójából (az intézmény gondozottjai között készült statisztika alapján) kiderült, hogy a tavalyi évhez képest jelentősen nőtt azoknak a kezelt problémáknak a száma, amelyek anyagi (lakhatással, megélhetéssel összefüggő) természetűek és gyermekneveléssel kapcsolatosak, ugyanakkor csökkent a magatartászavar, gyermekintézménybe beilleszkedés, valamint az elhanyagolás miatti szakértőhöz fordulás.

 

 

Balról jobbra: dr. Papp Zoltán jegyző, Fercsák Róbert polgármester, Csubákné Besesek Andrea és Vedelek Norbert alpolgármesterek 

 

 

A beszámoló külön számszerűsíti a kezelteket. Ez utóbbi adatsor alapján viszont az anyagi természetű problémák miatt ellátott gyermeke száma gyakorlatilag stagnál az utóbbi években. A tendencia megfigyelhető a többi megnevezett probléma esetén is, kivéve a családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális) és a szenvedélybetegség esetét. Bántalmazás miatt 7-ről 17-re nőtt az intézményhez kerülő gyermekek száma, szenvedélybetegség miatt pedig ennél is nagyobb arányú növekedés figyelhető meg: míg 2012-ben és 2013-ban csak négy ilyen gyermeket láttak el, addig 2014-ben már tizenegyet.

 

 

Tavaly összesen 576 gyermek ügyében jártak el a családgondozók.

A hosszan, hat hónapon túli kapcsolattartásokra 255 esetben volt szükség. A szolgálat 27 gyermeket vett védelembe (ez olyan hatósági eljárást takar, melyet a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége esetén rendelnek el).

 

A legtöbb segítségre szoruló gyermeket a jelzőrendszer alapján ismerik meg, az új esetek közül (összesen 69 2014-ben) 44-et jelzett valamely intézmény, elsősorban az iskolák vagy óvodák.

 

 

Szubjektív vélemény lenne, hogy léteznek olyan rászoruló családok, akik nem kerülnek a Gyermekjóléti Szolgálathoz a problémáikkal?

 

Jaszenovics Istvánné (Jobbik) érintettként, óvodapedagósuként szólalt fel a vitában, és a látens, a Gyermekjóléti Szolgálat látókörébe be nem kerülő gyerekek számáról és helyzetéről beszélt. Szerinte a rossz anyagi helyzetbe jutott szülők jelentős része szégyell segítséget kérni. "Lehet erről vitatkozni, de ez lepapírozott gyerekről szól, és az élet egy kicsit másról beszél" – zárta le mondanivalóját a képviselő.

 

 

 

 

Fercsák Róbert polgármester, valamint Dr. Vácity József (Fidesz) képviselő is kifogásolta Jaszenovics Istvánné szóhasználatát. Vácity József a Jobbik részéről politikai felhangot emlegetett, „ha és amennyiben létezik olyan család, aki nem vállalja fel nyíltan a szolgálathoz való fordulását, az ugyanúgy létezett 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben. Amit a Jobbik képviselője elmondott, az nem objektív, az az ő szubjektív véleménye. A tényeket a szolgálat napi munkája és az arról készített jelentés mutatja”. Jaszenovicsné megkövette a Szolgálat munkatársait, majd képviselőtársa felvetésére úgy reagált, hogy „valóban politika a látensekről beszélni, társadalom- és gazdaságpolitika”.

 

A jelentésben egyébként a következő sorok is olvashatók: „A gyermekvédelmi statisztikák szerint Magyarországon évente 20 000 gyermek válik valamilyen lelki, fizikai, szexuális bántalmazás áldozatává. A magas látencia miatt azonban ennek a számnak a többszöröse is feltételezhető. …. (kissé lentebb) A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint az iskolákban és az iskolán kívüli gyermekközösségekben nő az agresszió, fokozódik a kortársak közötti erőszak.”

 

Hajdú Miklós szerint ha az érintett gyerekek száma nem változik, viszont a kezelések száma nő, akkor az azt jelenti, hogy krónikus problémáról van szó. „Fontos, hogy odafigyeljünk erre a területre” – zárta le második felszólalását a Sikeres Bajáért képviselőcsoport frakcióvezetője. A polgármester ezúttal egyetértett Hajdú Miklós szavaival és arra kérte a képviselőket, hogyha a hozzájuk tartozó városrészekben tudomásukra jutnak feltáratlan esetek, azokat jelentsék az önkormányzatnál.

 

 

A Gyermekjóléti Szolgálat az alábbi, törvényben előírt feladatokat látja el: észlelő- és jelzőrendszer működtetése; családgondozás; javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás ellátására; a védelembe vételhez szükséges intézkedések elvégzése; a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének, utógondozásának elősegítése; örökbefogadás; programok szervezése. Ezt a munkát Baján egy intézményvezetővel, egy szakmai vezetővel, nyolc családgondozóval és egy jogásszal, egy gyermepszichológussal (utóbbi kettő részmunkaidőben dolgozik) végzik. Az intézmény egyik családgondozója ellátja a fejlesztőpedagógusi tanácsadói munkakört is.


Hozzászólok!

Facebook Google +
1
komment