Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Az intézményi beszámoló értékelésekor először Teket Melinda (Sikeres Bajáért) kért szót. A képviselő kiemelte a gyermekvédelmi felelősök hiányát, a státusz megszűnése szerinte országos probléma.

Teket Melinda a mikrofonnal, mellette Hajdú Miklós; mögötte dr. Révfy Zoltán és Csomor Csaba. A kép legszélén Kovács Csaba képviselő. 

Erről a jelentésben is szó esik: „...továbbra is problémaként merült fel, hogy az iskolákban megszűntek – a korábban létező – gyermekvédelmi felelős státuszok. Ennek következtében … a köznevelési intézményekben kevesebb kapacitás jut a problémák feltárására, megelőzésére”. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai az iskolákból hiányolják a szociális munkásokat is.

Teket Melinda érdeklődött a krízishelyzetbe jutott családok átmenenti otthonának biztosítátásáról is. Erre a felvetésére dr. Papp Zoltán jegyző úgy reagált, hogy a kötelező feladat ellátása nemcsak saját intézménnyel, hanem társulási formában vagy ellátási szerződés megkötésével is teljesülhet. Jelen állás szerint a városnak van egy ellátási szerződése e feladat ellátására. „A város lehetőségei egyelőre ennyit engednek meg. A családok átmeneti otthonához az ingatlan és maga az intézmény létrehozása is olyan jelentős forrásigénnyel járna, amit az önkormányzat saját erőből nem tud megvalósítani…” – tette hozzá a jegyző.

Boussoussou Ágota intézményvezető beszámolójából (az intézmény gondozottjai között készült statisztika alapján) kiderült, hogy a tavalyi évhez képest jelentősen nőtt azoknak a kezelt problémáknak a száma, amelyek anyagi (lakhatással, megélhetéssel összefüggő) természetűek és gyermekneveléssel kapcsolatosak, ugyanakkor csökkent a magatartászavar, gyermekintézménybe beilleszkedés, valamint az elhanyagolás miatti szakértőhöz fordulás.

Balról jobbra: dr. Papp Zoltán jegyző, Fercsák Róbert polgármester, Csubákné Besesek Andrea és Vedelek Norbert alpolgármesterek 

A beszámoló külön számszerűsíti a kezelteket. Ez utóbbi adatsor alapján viszont az anyagi természetű problémák miatt ellátott gyermeke száma gyakorlatilag stagnál az utóbbi években. A tendencia megfigyelhető a többi megnevezett probléma esetén is, kivéve a családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális) és a szenvedélybetegség esetét. Bántalmazás miatt 7-ről 17-re nőtt az intézményhez kerülő gyermekek száma, szenvedélybetegség miatt pedig ennél is nagyobb arányú növekedés figyelhető meg: míg 2012-ben és 2013-ban csak négy ilyen gyermeket láttak el, addig 2014-ben már tizenegyet.

Jaszenovics Istvánné (Jobbik) érintettként, óvodapedagósuként szólalt fel a vitában, és a látens, a Gyermekjóléti Szolgálat látókörébe be nem kerülő gyerekek számáról és helyzetéről beszélt. Szerinte a rossz anyagi helyzetbe jutott szülők jelentős része szégyell segítséget kérni. “Lehet erről vitatkozni, de ez lepapírozott gyerekről szól, és az élet egy kicsit másról beszél” – zárta le mondanivalóját a képviselő.

Fercsák Róbert polgármester, valamint Dr. Vácity József (Fidesz) képviselő is kifogásolta Jaszenovics Istvánné szóhasználatát. Vácity József a Jobbik részéről politikai felhangot emlegetett, „ha és amennyiben létezik olyan család, aki nem vállalja fel nyíltan a szolgálathoz való fordulását, az ugyanúgy létezett 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben. Amit a Jobbik képviselője elmondott, az nem objektív, az az ő szubjektív véleménye. A tényeket a szolgálat napi munkája és az arról készített jelentés mutatja”. Jaszenovicsné megkövette a Szolgálat munkatársait, majd képviselőtársa felvetésére úgy reagált, hogy „valóban politika a látensekről beszélni, társadalom- és gazdaságpolitika”.

A jelentésben egyébként a következő sorok is olvashatók: „A gyermekvédelmi statisztikák szerint Magyarországon évente 20 000 gyermek válik valamilyen lelki, fizikai, szexuális bántalmazás áldozatává. A magas látencia miatt azonban ennek a számnak a többszöröse is feltételezhető. …. (kissé lentebb) A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint az iskolákban és az iskolán kívüli gyermekközösségekben nő az agresszió, fokozódik a kortársak közötti erőszak.”

Hajdú Miklós szerint ha az érintett gyerekek száma nem változik, viszont a kezelések száma nő, akkor az azt jelenti, hogy krónikus problémáról van szó. „Fontos, hogy odafigyeljünk erre a területre” – zárta le második felszólalását a Sikeres Bajáért képviselőcsoport frakcióvezetője. A polgármester ezúttal egyetértett Hajdú Miklós szavaival és arra kérte a képviselőket, hogyha a hozzájuk tartozó városrészekben tudomásukra jutnak feltáratlan esetek, azokat jelentsék az önkormányzatnál.