Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
2015. október 14., szerda (MTI) –
Fotók: Kovács Zoltán Gergely, MTI
A szegedi Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa elmondta, az ötkötetes művet csaknem hatvan zarándok vitte el a Vatikánba. Az utazók valamennyien részt vettek a szentírás másolásában, többen közülük olyan határon túli magyar diákok, akik korábban még nem jártak Rómában.
A küldöttségnek bajai, és környékbeli tagjai is voltak. Név szerint Kovács Csaba,Dr. Zöld László, Zöld Levente és a csátaljai alpolgármester Király Sándor.
Benyik György elmondta, Ferenc pápa feltűnően hosszú ideig időzött a zarándokok képviselőinél, akik átadták az ajándékot. Az egyházfő belelapozott a kötetekbe, és őszintén meglepődött, amikor meghallotta, hogy a bibliamásolat készítésében több mint ötezren vettek részt. A pápa külön köszöntötte a szegedi Kádár Lászlót, aki a kézírásos lapokat bekötötte.
A kötetek első lapjai 1983-ban készültek, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos házban az odalátogató vendégek másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első oldalt Kemény Lajos atya, a Szegedi Hittudományi Főiskola néhai rektora írta, és számos teológus, többek között Erdő Péter bíboros is másolta az evangélium szövegét.
A folyamat néhány év után megszakadt, de tavaly Benyik György, a Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa újra felkarolta az ötletet. A munka a szegedi katolikus plébániákon kezdődött, és fokozatosan szélesedett ki: csatlakoztak a helyi protestáns közösségek, valamint a Kárpát-medencéből számos közösség.
A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek – köztük alkotmánybíró, sportoló, tanár, teológiai hallgató, fogvatartott, rendvédelmi szervek képviselői – vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra és lakóhelyre való tekintet nélkül.
A jelentkezők egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az ötkötetes mű teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi másoló kellett a létrejöttéhez; az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldalt tesz ki.
Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember szentírást, és egyszer sem történt meg, hogy ilyen ökumenikus összefogásból szülessen meg a magyar fordítású biblia kézi másolata.