Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Szomorú évfordulóra emlékezünk. Kereken 30 évvel ezelőtt1993. február 12-én történt a pörbölyi buszbaleset, amelynek 12 áldozata volt, köztük 11 iskolába utazó kisgyermek. A tragédia az egész országot megrendítette, és mivel a közvetlen közelünkben történt még élénkebben él a mi szívünkben is. A családokról, hozzátartozókról nem is beszélve. Ha elrobogunk az 55-ösön a Nyéki – puszta felé vezető átjáró mellett láthatjuk, hogy most is friss virág őrzi emléküket.

De a wikipedia segítségével idézzük fel a történetet, ami azért is különösen fájó, hiszen egy felelőtlen – vérlázító akkumulátor lopással kezdődött minden, aminek köszönhetően nem működött az átjáró fényjelző készüléke.

-A pörbölyi autóbusz-baleset egy 1993. február 12-én történt súlyos baleset volt, amikor a pörbölyi általános iskolásokat Bátaszékre szállító iskolabusz a nyékipusztai vasúti átjárónál a nem működő fénysorompó mellett ráhajtott a vasúti sínekre. A járműbe nagy sebességgel belerohant az épp késésben lévő, gyorsan haladó vonat. A szerencsétlenség során az autóbuszban 12 ember: 11 gyermek és az autóbusz vezetője életét vesztette, a többi 18 gyermekutas is megsérült.

Pörböly a baleset idején kb. 600 lakost számlált, az 1970-es évek óta a körzetesítés miatt általános iskola nélkül. Így a helybéli gyermekek minden nap ingáztak a közeli Bátaszékre, a Kanizsai Dorottya Általános Iskolába, ahová a Gemenc Volán iskolabusza szállította őket. A tragédia napján ezt a feladatot a szekszárdi üzemegység BSF-157 rendszámú Ikarus 266 típusú autóbusza teljesítette. Akkor már több napja országos influenza tombolt Magyarországon. Így aznap a megszokott mintegy 68 fő helyett csak 29 gyermekkel indult el a busz a ködös reggelen, 7:10-kor.A falut elhagyva nyugati irányban haladt az 55-ös főúton, és a nyékipusztai elágazásnál lekanyarodott a főútról, hogy felvegye az ottani tanyasi gyereket. Az alsónyéki vasúti átjáróban az AS 926-os számú fénysorompó immáron két hete nem működött, mivel január 29-én kilopták belőle az akkumulátorokat. Tartalékakkumulátorok híján a szakemberek a szabályzat szerint kikapcsolták a berendezést.

Az 55-ös úttal párhuzamos vasútvonalon eközben a Kiskunhalas felől érkező 7817-es számú, az MDmot 3016-os pályaszámú motorkocsiból és mellékkocsijaiból álló személyvonat késésben volt, ezért a mozdonyvezető közel a legmagasabb megengedett sebességgel, 78 km/órával haladt a célja felé. A vidéket nem túl sűrű köd ülte meg, de a látótávolság azért kielégítő volt. A 154-es számú vonalon közlekedő mozdonyvezetőket és vonatvezetőket írásban figyelmeztette a MÁV, hogy a hibás fénysorompó miatt azon az útátjárón csak 15 km/h sebességgel haladhatnak át. Kiskunhalason a mozdonyvezető kapta meg mind a mozdonyvezetői, mind a vonatvezetői írásbeli rendelkezést. A vonatvezető ismertette ennek tartalmát a mozdonyvezetővel, aki azt nyugtázta. A vonatvezető azonban az írásbeli rendelkezés átvételét nem követelte meg a mozdonyvezetőtől, valamint a számát se vezette fel a menetlevélre. Ezen hiányosságok ellenére a szerelvény elindult Kiskunhalas állomásról. Bajától vontatási vonatkísérő is szolgálatot teljesített a mozdonyvezető mellett, aki nem közölte vele a szóban kapott, eredetileg írásbeli rendelkezés tartalmát a hibás biztosítóberendezésről.

A baleset

A fénysorompóhoz közeledve a mozdonyvezető kitűzött különleges útátjáró-jelzőhöz közeledve kürtjelzést adott, de a motorvonat sebességét nem csökkentette, így az továbbra is a megengedett 15 km/h-s sebesség ötszörösével haladt. A mozdonyvezető és a vontatási vonatkísérő is látta a Gemenc Volán iskolabuszát, amint az velük megegyező irányban haladt Bátaszék felé. Amint az autóbusz irányjelzést adott bal felé, majd megkezdte a fordulást, a mozdonyvezető ismét kürtjelet adott, de nem fékezett.

Az egykori elmondások alapján a buszvezető megállt és körülnézett az átjáróban, annak ellenére, hogy ismerte a menetrendet, és úgy vélhette, hogy a vonat már elhaladt. A közeledő szerelvényt azonban nem észlelte, így ráhajtott a sínekre, és a buszt pont a középen telibe találta a 78 km/h-val haladó szerelvény. Az ütközés 7:16 perckor történt. A mozdonyvezető bevallása szerint a teljes fékezés mellett is mintegy 150 méteren át tolta maga előtt a motorvonat a buszt, mielőtt megállt volna. A nagy erejű ütközéstől az autóbusz kettétört, a hátsó részét a vonat megforgatta és az árokba lökte, míg az első részét maga előtt tolta. A nagy csattanást meghallva a falubeliek szinte percek alatt a helyszínen termettek és megkezdték a mentést. 11 gyermek és az autóbusz vezetője életét vesztette, a vonaton nem történt személyi sérülés, viszont a motorkocsi súlyosan, 10 millió forint értékben károsodott. Aki a busz elejében utazott, esélye sem volt a túlélésre, szinte mind meghaltak. Általában az alsósok ültek elől, a felsősök hátul, ezért inkább a 6-10 év közöttiek vesztették életüket a tragédiában.

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a vonat és az autóbusz is megfelelő műszaki állapotban volt, valamint Zörényi Gyula mozdonyvezető és Appl Zsolt vontatási vonatkísérő is rendelkezett a feladatuk ellátásához szükséges engedélyekkel.

A Tolna megyei Bíróság – a bajai kórházban elhunyt Sz. János autóbuszvezető felelősségének rögzítése mellett – bűnösnek mondta ki a mozdony vezetőjét, s két évi fogházbüntetésre ítélte és négy évre eltiltotta a mozdonyvezetésről, mivel az előírt 15 km/h helyett 78 km/h-val haladt. A mozdonyvezető az eljárás során elismerte, hogy a balesetet megelőző két nap során négyszer haladt át az útátjáróban és egyetlen egyszer sem csökkentette a sebességet. A vonatkísérőt a bűnösség bizonyíthatatlansága miatt a bíróság felmentette. Az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, míg a mozdonyvezető és a vontatási kocsikísérő felmentését kérte. Az ügy így a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a mozdonyvezető büntetését három évre növelte, míg a vontatási kocsikísérő esetében helyt adott azon kérelemnek, hogy bűncselekmény hiányában mentsék őt fel, nem a bűnösség bizonyíthatatlansága miatt. A mozdonyvezető a büntetését letöltötte (kegyelmi kérvényét a köztársasági elnök 1997-ben, büntetése megkezdése után elutasította), 1998-ban szabadult. A HVG kimutatása szerint egészen addig még soha nem volt példa arra, hogy vasúti átjáróban közúti járművel történő ütközést követően hibázó mozdonyvezetőt letöltendő szabadságvesztéssel sújtsanak.

Továbbá belső vizsgálat keretében felelősségre vonták a Pécsi Vasútigazgatóság vezető mérnökét az elmaradt akkumulátorcseréért is, azonban ez nem került bíróság elé

A baleset hatására Pörbölyön önálló általános iskolát alapítottak, hogy ez soha többé ne ismétlődhessen meg. Az alsó tagozatosok ide járnak, a felsősök továbbra is ingáznak Bátaszékre, kikerülve azonban az érintett vasúti átjárót.

Mivel országos megdöbbenést váltott ki a tragédia, az állam is lépett. A baleset után miniszteri rendeletben kötelezték az államvasutakat a hibás biztosítóberendezések megjavítására, illetve elkezdték lecserélni azok akkumulátorait egyedire, hogy a jövőben a tolvajoknak ne érje meg azokat ellopni. A vezérlőegységeket biztonságosabb helyekre telepítették, valamint korszerűsítették az optikát is.- írta a Wikipedia.