Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Mint tegnap beszámoltunk  róla,  kedden kora  délután egy férfi sodródott Baján a Dunában, akit egy arra járó civil mentett ki, aki magát nem kímélve beúszott a 9.1 fokos vízbe, és kihúzta a partra. Információink szerint a srác öngyilkos szándékkal ugrott le a hídról. Tegnap még azt sem tudtuk, hogy ki az a hétköznapi HŐS aki ezt a bátor cselekedetet végrehajtotta. Mára kiderült, hogy nem más, mint egy 29 éves bajai fiatalember Csikós László, aki így emlékezett vissza a történtekre:

Csikós László

–   Épp Budapestről jöttem haza kocsival egy továbbképzésről, és lementünk a kikötőbe édesapámhoz, aki ott dolgozik. Nővérem vette észre, hogy  a farakodó magasságánál valakit sodor a víz. Először  azt hittünk, hogy rosszul lát, de gyorsan  kiderült, hogy sajnos  nagyon is jól.

 A hídról ugrott a Dunába a fiú

Ekkor kiabálni kezdtünk a hajósoknak, hogy dobják be  a mentőkerekeiket, de nem volt értelme, mert legalább 20 – 30 méterre volt a fuldokló a hajóktól. Valaki értesítette a mentőket, rendőrséget és a tűzoltókat, de a legtöbben csak leblokkoltak a látványon és tanácstalanok voltak. A fiú közben le-föl merült a vízben. Az ÁTI-nál kikötőben egymás mellett állt két hajó, amit épp rakodtak.

 Feltehetően ezekről a hajókról ugrott a vízbe az életmentő

Felrohantam rá, és a bolgár kapitánytól próbáltam elkérni a mentőkereket. Nem értette mit akarok, de végül egy matróz odaadta. Sajnos a hajóktól is  túl messze volt a srác, így  nem volt mit tenni:  levetkőztem kisgatyára, és a belső hajóról beugrottam a Dunába. Nagyon megijedtem, mert amikor már majdnem odaértem eltűnt a vízben, és azt hittem mindennek vége. De szerencsére újra felbukkant. Láttam rajta, hogy felpuffadt az arca és a bal szeme is megsérült. Szemből érkeztem hozzá, és odanyújtottam a mentőkarikát. Ő belekapaszkodott én pedig a másik oldalról fogtam a segédeszközt. Közben folyamatosan beszéltem hozzá, hogy tartsam benne a lelket.

Végül a betonfal végén a kőhányásnál tudtam kihúzni majdnem a Türrnél. Lejött egy munkás segíteni, hogy közösen felvigyük.  A fiú azonban inkább le szeretett volna ülni, de nem engedtük. Levettük a vizes pólóját, és a bolgár kapitány adott rá egy szárazat. Hamarosan a tűzoltók is megérkeztek, és ők hoztak neki pokrócot is. Nemsokára a mentősök, és a vízirendőrök is a helyszínen voltak, és nekem így több dolgom már nem volt.

–  Milyen volt Duna? Nem gondoltál arra, hogy neked is bajod eshet?

–    Nem volt kellemes, főleg így lemártózás nélkül. Gyorsan kellett döntenem, és úgy mértem fel a helyzetet, hogy ha nem ugrok be a vízbe, akkor a srác meg fog halni. Ebben utána többen is megerősítettek. Szerencsére tegnap ugyanilyen jó idő volt, mint ma, így hamarosan megszáradtam a napon.

“Dunai ember vagyok”

–   Ha legközelebb hasonló szituációba kerülnél hogyan cselekednél?

–  Szituáció függő, de valószínűleg ugyanígy tennék, ha nincs más lehetőség. Örüljünk, hogy ilyen szerencsésen záródott ez a történet.  Sokat sportolok, így elég jó erőnlétem van ahhoz, hogy egy ilyen mentést kivitelezzek. E mellett dunai ember vagyok, ismerem a folyót. Nyáron sokat vagyok lent, és wakeboardozni is szoktam.